�letp�ly�ja
Ricardo Zamora 1901. janu�r 21-�n sz�letett Barcelon�ban. Szinte m�g az elsõ l�p�seit tette, amikor m�r el kezdett foglalkozni a labd�val.

A m�lt sz�zad t�zes �veiben lett igazolt j�t�kos. 1916-ban leszerzõdtette az Espanyol. M�g nem volt eg�szen 16 �ves. A feh�r-k�kekn�l stabil csapattag volt, de 1919-ben �sszeveszett a klub akkori igazgat�j�val, �s a v�rosi riv�lis FC Barcelon�hoz t�vozott. H�rom �vet t�lt�tt el a gr�n�tv�r�s-k�kekn�l �s ott nyerte elsõ k�t c�m�t: k�t spanyol kup�t. 1922-ben visszat�rt az Espanyolhoz minden addigi rekordot megd�ntõ �sszeg�rt: 25.000 pezet�t kapott al��r�sp�nzk�nt �s 5000 pezet�t kapott havi fizets�gk�nt. Nyert is egy kup�t az Espanyollal. K�sõbb a Real Madrid j�t�kosa lett. �tigazol�si rekord�sszeg�rt, 500.000 pezet��rt ker�lt Madridba (�sszehasonl�t�sk�nt: egy sportkocsi 800 pezeta volt akkoriban, Camacho "csak" 300.000 peset��rt j�tt Albacet�bõl �vtizedekkel k�sõbb, Nicolas Anelka viszont 5 �s f�lmilli�rd�rt...). 1936-ig, visszavonul�s�ig szolg�lta a szeretett csapatunkat. Madridban nyerte legnagyobb tr�fe�it: k�tszeres spanyol bajnok �s k�tszeres spanyol kupagyõztes lett.

P�ly�ja hamar elkezdett egy�bk�nt felfel� �velni. 1920-ban az antwerpen-i olimpi�n dobog�ra �llhatott a spanyol v�logatottal. Ricardo Zamora volt a csapat legnagyobb alakja �s vil�gh�rre tett szert. A vil�g legjobb kapus�nak tartott�k akkoriban. Hivatalos m�rkõz�sen Antwerpen-ben mutatkozott be a spanyol v�logatottban. Nagy sikerrel szerepelt, n�gy gyõzelem �s egy veres�g ut�n ez�st�rmet szerzett a csapat. A D�nia elleni 1-0-ra megnyert m�rkõz�sen deb�t�lt, n�gy �vvel k�sõbb ott volt P�rizsban is. 1939-ben volt utolj�ra v�logatott a Montjuic stadionban N�metorsz�g ellen.

A legidõsebb szurkol�k m�g eml�keznek arra, hogy õ tal�lta ki a "zamorana"-t, azaz egy olyan d�jat, amelyet kiz�r�lag kapusok kapnak meg. A Zamora-d�jat mindig annak a kapusnak adj�k, aki a bajnoks�g sor�n a legkevesebb g�lt kapja. Zamor�nak ezt h�romszor is siker�lt el�rni: az 1929-30-as id�nyben az Espanyol j�t�kosak�nt, 1931-32-ben �s 1932-33-ban pedig a Real Madriddal. Sz�lõv�ros�ban, Barcelon�ban egy teret is elneveztek a tisztelet�re az Espanyol stadionja mellett.

Utols� m�rkõz�se eml�kezetesre sikeredett. A valenciai spanyol kupa d�ntõben 2-1-re gyõz�tt a Real Madrid a Barcelona ellen. A leghihetetlenebb v�d�s�t tal�n Escol� egyik l�v�s�n�l produk�lta, megakad�lyozta a katal�n egyenl�t�st. �gy eml�kezett vissza: "Kem�nyen �sszpontos�tottam r�. Elsõk�nt a l�b�ra �s a labd�ra figyeltem, majd balra vetõdtem �s ujjheggyel el�rtem a labd�t. Csak a hangokb�l vettem �szre, hogy nem g�l." �gy �rt teh�t v�get a j�t�kosp�lyafut�sa. K�sõbb sz�mos klubn�l dolgozott edzõk�nt �s technikai igazgat�k�nt, 1952-ben pedig a v�logatott sz�vets�gi kapit�nya lett.

1978-ban halt meg Barcelon�ban, �gy a sportkit�ntet�st (Medalla de Oro al M�rito Deportivo) csak hal�la ut�n kapta meg.

�rdekess�gek
Legend�s j�t�kos volt �s annyira n�pszerû, hogy az �let minden ter�let�n meg�llta a hely�t. P�lyafut�sa befejezt�vel a mozi j�tszotta n�la egy kis idõre a fõszerepet. 1942-ben õ volt a fõszereplõje a "Campeones" c�mû filmnek. Feltûnt mellette k�t m�sik h�res j�t�kos is: Jacinto Quincoces a Real Madridb�l �s Gorostiza az Athletic Bilbaob�l. Egy�tt j�tszottak az "Once pares de botas" (Tizenegy p�r futballcipõ) c�mû filmben Pepe Samitier-vel egy�tt.

Zamora sz�mokban
�sszesen 46-szor szerepelt a v�logatottban, abban az idõben ez rekordnak sz�m�tott. 38 �vesen v�dett utolj�ra a nemzeti tizenegyben.

Csapatai j�t�kosk�nt:
Universitari de Barcelona
Espanyol
FC Barcelona
Real Madrid

Csapatai edzõk�nt:
Sz�mos klubcsapat �s a v�logatott.

Eredm�nyei:
olimpiai ez�st�rmes (Antwerpen, 1920)
2-szeres bajnok (Real Madriddal)
5-sz�r�s spanyol kupa gyõztes (Barcelon�val 2-szer, Espanyollal 1-szer, Real Madriddal 2-szer)
46-szoros v�logatott