" El Classico"

A Real Madrid - Barcelona (Barcelona-Real Madrid) a futballt�rt�nelem legnagyobb rangad�j�nak tartj�k sokan. Lehet besz�lni Milan-Inter, Manchester-Arsenal, River-Boca meccsr�l, de ezekt�l nagyban k�l�nb�zik a Real Madrid -Barcelona meccs. Nemcsak az�rt rivaliz�l egym�ssal a k�t csapat, mert ezek a csapatok a legsikeresebbek a spanyol labdar�g�sban, hanem m�s - t�rt�nelmi - oka is van. Az Interpress magazin 2004. m�rcius�ban megjelentetett egy olyan cikket, hogy a "A lel�t�kon folytat�dik a polg�rh�bor�" ebben le�rja, hogy a Franco rezsim alatt mennyire elnyomt�k a Katal�n n�pet �s az egyetlen hely ahova mehettek - saj�t (Katal�n) nyelv�ket besz�lni - az a Nou Camp stadion volt. Teh�t a Barcelona �s a Real Madrid keser� gy�l�lettel viseltetik egym�s ir�nt, amelynek gy�kerei a t�rt�nelemben �s a politik�ban gy�kereznek, b�r mostans�g ez az ellens�gesked�s ink�bb a p�nzr�l �s a nyilv�noss�gr�l sz�l.
A fel�ll�s �s a propaganda az, ami ezt az ellent�tet a vil�gfutball egyik "legvonz�bb" r�sz�v� var�zsolja, de mennyi maradt a r�gi verseng�sb�l?

A Barcelona szurkol�i mindig is �gy hitt�k, a Real Madrid szimboliz�lja Franco t�bornok rezsimj�t, ami 1939 �s 1975 k�z�tt uralkodott Spanyolorsz�gon. A tiszta feh�r csapat az�rt j�n, hogy mag�t a dikt�tort reprezent�lja �s a katal�nok arra haszn�lt�k a csapatok l�togat�sait, hogy kiadj�k d�h�ket a tartom�ny elnyom�s��rt. A madridist�k cser�ben a k�k-piros cs�kosakban a szeparatista mozgalom vez�ralakjait l�tt�k, teljesen ellent�tes vil�gn�zettel. A Franco-�vek v�demel�sekkel voltak tele, rendbont�s�rt, veszteget�s�rt �s extr�m partiz�n cselekedetek�rt, amik fel�t�tt�k a fej�ket mind a p�ly�n, mind a p�ly�n k�v�l, amikor a k�t g�rda tal�lkozott. A gy�ztes f�l mindig k�rogni fog �s g�nyol�dni, m�g a vesztesek mindig azt fogj�k �ll�tani, hogy a meccsek v�geredm�nyei m�r a kezd�s el�tt eld�ltek �s m�g csak es�ly�k sem volt. Egy h�res-neves esem�ny, ami val�sz�n�leg m�g mindig f�j� pont, az Alfredo Di Stefano �tigazol�sa az "50-es �vekben. Id�vel mindk�t f�l megv�dolta a m�sikat k�z alatti �zletel�sekkel. A katal�nok m�g mindig azt �ll�tj�k, a Madrid a politikai kapcsolatait haszn�lta arra, hogy megakad�lyozza az argentin szt�rj�t�kos leigazol�s�t, aki a h�s�k, Kubala L�szl� mellett �llt volna ki a Barca sz�neiben. A t�nyek viszont m�s megvil�g�t�sba helyezik a t�rt�n�seket. Di Stefano Kolumbi�ban a Millonarios csapat�ban j�tszott, ahol a szurkol�k csod�lt�k, m�g a River Plate-n�l volt nyilv�ntart�sban. A spanyolorsz�gi turn�n a Barcelona szemet vetett r� �s r�gt�n felvette a kapcsolatot a Riverrel. A buenos aires-i csapat beleegyezett, hogy csatlakozhat a katal�nokhoz, ha a Millonarios is beleegyezik. �m a kolumbiai g�rda d�h�s lett, hogy a River r�b�lintott az alkura �s k�z�lte, a focista sohasem hagyhatja el a klubot. A d�h�k akkor forrt igaz�n, amikor a Barca r�besz�lte Di Stefanot, hogy hagyja el a venezuelai �t alatt a csapatot �s � kijelentette, sohasem t�r vissza Kolumbi�ba. M�g a Millonarios visszautas�totta, hogy b�rmilyen �tigazol�st megvitassanak ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �s a Barca visszautas�totta, hogy visszaadja �t, a Real Madrid megkereste �s hatalmas summ�t aj�nlott mind a Rivernek, mind a kolumbiaiaknak a szolg�latai�rt. Az elharap�dz� k�zdelem od�ig vezetett, hogy a spanyol FA - aki mindk�t spanyol klub m�k�d�s�t fel�gyelte - salamoni d�nt�st hozott, hogy a a j�t�kos az 1953/54-es �s az 1956/57-es szezont a Madridn�l t�ltse, m�g a Barcelona sz�neiben j�tsszon 1954/55-ben �s 1957/58-ban. �m a Barcelona eln�k�nek, Marti Carretonak hirtelen lemond�sa k�oszhoz vezetett a klubban �s az ideiglenes vezet�s t�r�lte az alkut, �s elengedt�k Di Stefanot, hogy al��rhasson a Madridn�l. Az els� 5 Eur�pa Kupa megnyer�s�hez seg�tette a Realt, �s egyike lett a vil�g legtiszteletrem�lt�bb j�t�kosainak, v�llvetve k�zdve a h�rhedt Pusk�s Ferenccel. Rendk�v�l k�nos epiz�d volt ez a Barca sz�m�ra, aki �gy engedett el egy igen tehets�ges futballist�t, hogy az a leg�d�zabb ellens�g�kh�z csatlakozzon - a korm�nyzat beavatkoz�sa n�lk�l. A Franco rezsim megsz�nt�vel a hasonl� �ssze�tk�z�sek ritkultak, ezt a rendszert Luis Figo v�ltoztatta meg, ahogy �t �vvel ezel�tt egy olyan v�lt�s mellett tette le a voks�t, ami h�en m�solta a Di Stefano-sztorit. Az ut�n, hogy p�ldak�p lett a Camp Nouban, Figo egy vil�gszt�rhoz m�lt� fizet�st akart kieszk�z�lni, vagy pedig m�shol keres boldogul�st. Sz�besz�dek szerint el�szerz�d�st k�t�tt a Reallal, hogy ha Florentino P�rez veszi �t a klub vezet�s�t, akkor Figo a f�v�rosba k�lt�zik. A Barcelona nem hitte el, hogy ez megt�rt�nhet, visszautas�totta a k�r�st, �gy 2000 j�nius�ban a sz�besz�d szerint elj�rva al��rta az �j egyezs�get az �j Real eln�kkel �s leszerz�d�tt az Eur�pa Kupa bajnok�hoz. Ez a katal�nokat durv�n s�rtette �s hitetlenkedve figyelt�k az esem�nyeket, mikor ugyanaz �v okt�ber�ben imm�r a feh�rek sz�neiben l�pett p�ly�ra a Nou Camp-ben. A j�t�knak extra keretet adott a katal�n sajt�, aki ebb�l igen nagy szenz�ci�t csin�lt, J�d�snak kiki�ltva �s b�tor�tva a klub szurkol�it, hogy r�szes�ts�k �t "k�l�nleges" �dv�zl�sben. Rak�t�k, l�ved�kek z�gtak le a sorok k�z�l minden egyes alkalommal, amikor a partvonalat meg merte k�zel�teni, mik�zben egyre hangosabb volt a zaj, t�bl�kon k�rd�jelezt�k meg a moralit�s�t, jelezt�k v�lem�ny�ket a sz�rmaz�s�r�l, kapzsis�g�r�l. Kegyetlen j�t�kk� v�lt. A Barcelona nyert 2-0-ra. A Barcelon�nak musz�j gy�l�lnie a Madridot, m�g a Realnak �pp�gy gy�l�lnie kell a katal�n g�rd�t. Az �rdekl�d�s, a bev�tel, a nyilv�noss�g az, ami minden megmozdul�ssal, minden sz�val a m�sik fel� kre�l egy igaz�n izgalmas l�gk�rt a vil�gfutball legnagyobb klubjaib�l kett� k�z�tt az els�s�g�rt v�vott harcban. Mag�t a j�t�kot milli�k k�vetik figyelemmel, nem csup�n Spanyolorsz�gban, hanem szerte a vil�gon, a szurkol�k �ltal a m�sik klubot becsm�relve t�zel�dik fel a hangulat �s minden egyes tal�lkoz� el�tt �jrarajzolj�k a csatavonalakat. Franco t�vozt�val Catalunya nagyobb auton�mi�t �lvez, mint �szak-�rorsz�g, Sk�cia vagy �pp Korzika, �m a korm�nyzat olyasf�le hatalommal �s p�nz�gyi kontrollal rendelkezik, amivel n�h�ny eur�pai korm�ny sohasem fog. Vannak, akik Catalunyat k�l�n�ll� orsz�gk�nt szeretn�k l�tni, m�g m�sok azt akarj�k, hogy teljesen spanyol kontroll al� ker�lj�n. �m egyik�k sem akarja, hogy a bel�that� j�v�ben az ellens�gesked�s a k�t f�l k�z�tt megsz�nj�k. A vezet�k, a j�t�kosok, a sajt� �s legink�bb a szurkol�k �pp annyira ig�nylik egym�st, mint ahogy a spanyol futball ig�nyli �ket. Harcolni �s sz�tani a t�zet. Ism�t fokoz�dik a hangulat a k�vetkez� p�r h�tben �s amikor a k�t csapat befut a p�ly�ra, kem�ny csata lesz �s megmutatj�k a vil�gnak, ki is a legjobb. Tal�n rem�lhet�nk n�h�ny �jabb t�rt�nelmi g�lt.

A legnagyobb ar�ny� k�l�nbs�g a k�t csapat k�z�tt az egy Spanyol kupameccsen volt 11-0-ra nyert a Real Madrid, amely k�l�n�s k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott. Az akkori j�t�kosok elmond�sa szerint ugyanis a b�r� elcsalta a meccset. A f�lid�ben nem akartak kimenni a j�t�kosok erre hivatkozva de a Madridi rend�rf�kapit�ny bement a j�t�kosok �lt�z�j�be �s azt mondta, hogy ha nem mennek ki akkor mindannyijukat letart�ztatja, ez�rt k�nytelenek voltak kimenni �s a b�r� j�volt�b�l 11-0-s veres�get szenvedni. A 94/95-�s bajnoks�gban a Real Madrid 5-0-ra verte a Barcelon�t a Santiago Bernabeuban 1 �vvel el�tte pedig a Barcelona verte 5-0-ra a Real Madridot a Nou Campban.
A legut�bbi bajnoks�gban a 2004-2005-�s szezonban, els�nek a Nou Camp stadionban rendezt�k a m�rk�z�st ahol 3-0-ra ki�t�tte a Barca a Realt, alighanem a Barca szurkol�k sz�m�ra az volt az �v meccse. A visszav�g�n pedig 4-2-re nyert a "kir�lyi klub". A 2003-2004-es bajnoks�gban a Nou Campban l -2-re gy�z�tt a Real Madrid csapata. Akkor a k�t brazil g�lj�val nyert a "kir�lyi klub" Ronaldo �s Roberto Carlos l�tte azokat. 20 �v ut�n tudott nyerni a Real Madrid a Nou Campban bajnoki meccsen. Azt�n a Bernabeubeli visszav�g�n m�r a Barcelona csapata gy�z�tt 1-2-re.