"Bam Bam" Zamorano (becenev�t a Flintstones csal�d egyik alakj�r�l kapta, de h�vt�k m�g rettegett Iv�nnak is) a valaha volt legjobb chilei csat�rok egyike, f�radhatatlan k�zd�, �s kiv�telesen j� g�l�rz�kkel meg�ldott j�t�kos. Nagyszer� eredm�nyeket hagyott maga ut�n a Real Madrid-ban, a Sevill�ban �s az Interben is, minden k�ts�get kiz�r�an nagy m�rt�kben k�sz�nhet� ez a szem�lyis�g�nek �s a professzionalizmus�nak.

�letp�ly�ja
1967. janu�r 18-�n sz�letett Maipu-ban (Chile). Els� iskol�ja a 447-es volt. Itt ismerkedett meg a labd�val, itt lett el�sz�r csapattag. Els� klubja a Cultural Villa de M�xico abban a ker�letben, amelyikben lakott. K�s�bb a Liceo Franc�s-ban tanult, amely nagyon neh�z volt neki, miut�n 13 �ves kor�ban elvesztette az �desapj�t. De a Liceo Franc�s megtan�totta neki, hogy hogyan legyen k�z�ss�gi ember, �s hogy hogyan legyen er�s az �letben.

B�r az els� komolyabbnak nevezhet� egyes�lete a Cobresal volt, a fiatal g�ll�v� m�r akkor is nagyon sokat gondolkodott azon, hogy egyszer Eur�p�ban szeretne j�tszani (mivel tudta, hogy ott a fizet�sek magasabbak). Konkr�tan a Bologna-nak volt r� el�szerz�d�se, de Sv�jcba k�ldt�k, hogy nyerjenek rajta "p�r doll�rt". �s "Bam Bam" ment, �s megmutatta a benne rejl� lehet�s�geket. Nem j�rt rosszul. A mutatott j�t�ka a Saint Gallen-ben megnyitotta el�tte a spanyol bajnoks�g kapuit, � meg gondolta: m�rt ne fogja fel a spanyolorsz�gi szerz�d�st egy �j kih�v�snak?

A kis Zamorano igazolta, hogy meg�rte szerz�dtetni, megh�l�lta a Sevilla-i lehet�s�get (1990-ben �rkezett Sevill�ba �s k�t szezont t�lt�tt el ott). �lma a nagy kiugr�s volt: k�z�pcsat�rk�nt szerepelni a Real Madridban. 1992-ben igazolt a Madridba �s r�gt�n els� �v�ben megnyerte a Copa del Rey-t. M�sodik szezonj�ban elvitt�k a spanyol szuperkup�t, de az utols� fordul�ban elvesztett�k Tenerif�n a bajnoki c�met. Az 1994/95-�s �vadban j�tt Valdano �s k�z�lte Zamorano-val, hogy � a negyedik k�lf�ldi, ez�rt nem sz�m�t r�. K�s�bb le kellett nyelni Valdano-nak ezeket a szavakat... Ugyanis a a sikerek els�sorban a chileinek voltak k�sz�nhet�k. A legt�bb g�lt � l�tte a lig�ban, �s az a g�l is az � nev�hez f�z�dik, amellyel a Deportivo La Coruna ellen eld�lt, hogy a madridiak lesznek a bajnokok.

Chil�vel h�rom Copa Am�rica-n szerepelt (1987, 1991, 1999). J�tszott az 1998-as franciaorsz�gi vil�gbajnoks�gon �s a 2000-es Sidney-i olimpi�n, amelyen bronz�rmet nyert.

1996-ban eligazolt a Real Madrid-t�l, az Inter-be ment. Els� ottani �v�ben bejutott az UEFA-kupa d�nt�j�be, amely dr�mai csat�t hozott. Az els� m�rk�z�sen a Schalke 04 nyert 1-0-ra. A mil�n�i visszav�g�n a m�sodik f�lid� 44. perc�ig 0-0-ra �llt a meccs, de akkor j�tt Zamorano �s az Ince-t�l kapott pazar labd�t a h�l�ba helyezte. Ezzel lett egyenl�. Sajn�latos m�don azonban a hosszabb�t�s ut�n 11-esek k�vetkeztek, amelyben Zamorano b�ntet�j�t (� l�tte az els�t) a n�met kapus kiv�dte. Maradt a m�rhetetlen szomor�s�g sz�m�ra, hogy saj�t csapata stadionj�ban bukta el az UEFA-kup�t. K�s�bb, az 1998/1999-es ki�r�sban feledtette ezt a t�sk�t, a Lazio ellen g�lt szerzett a d�nt�ben, �s v�gre siker�lt neki az UEFA-kup�t megnyerni az Inter-rel.

2000-ben, n�gy interes szezon ut�n Moratti elengedte �t az Am�rica de M�xico-nak. Mexik�ban 2002 nyar�n bajnok is lett. Amikor m�r mindenki �gy gondolta, hogy v�gleg sz�gre akasztja a futballcip�t, a Colo Colo m�g leszerz�dtette, �gy tizen�t �v l�gi�skod�s ut�n saj�t haz�j�ban fejezte be a profi futballt 36 �vesen.

2004-ben Pel� bev�lasztotta Zamorano-t a FIFA 100 list�j�ba (a legjobb ma �l� j�t�kosok). Zamorano jelenleg az UNICEF chilei j�t�konys�gi nagyk�vete. Feles�ge az argent�n modell Mar�a Alber�.

Statisztik�i
A Cobresal-ban 48 fell�p�sen 62 g�lt szerzett! A Saint Gallen sz�neiben 56 meccs, 34 g�l. Sevill�ban 59 meccsen 21 g�l, Madrid-ban 137 tal�lkoz�n 79-et jegyez. Az Inter-n�l 162 �sszecsap�son 54-szer tal�lt be. Mexik�ban 48 meccsen 27-szer volt eredm�nyes. 69 v�logatott tal�lkoz�n 34 g�l.

�rdekess�gek
1992-ben Zamorano a Sevill�ban j�tszott. A fizikai teszteken � volt a legjobb sevillai, ami az ugr�st illeti. K�t l�br�l ugorva 61 centim�teres s�lypontemelked�st tudott produk�lni! K�l�nleges alkat�t mi sem bizony�tja jobban, hogy 178 cm magas volt, de a v�gtagjait oldalra kiny�jtva 172 cm-t m�rtek. A harmadik teszt volt az, amely a legjobban demonstr�lja k�pess�geit: volt egy olyan pr�ba, amelyen ny�jtott t�rdn�l el�rehajolva m�rt�k a fej f�ldt�l val� t�vols�g�t. Ezen Zamorano 14 cm-t �rt el, csak Cortijo �s Unzu� tudta megk�zel�teni (16, illetve 19 cm). Atl�t�nak sem lett volna utols�: s 3000 m�teres akad�lyfut�s, a 12 perces folyamatos fut�s is az er�ss�ge volt, 60 m�teren pedig 7,46-ot tudott.

Csapatai
Cobresal, 1986-1988
Saint Gallen, 1988-1990
Sevilla, 1990-1992
Real Madrid, 1992-1996
Inter, 1996-2000
Am�rica de M�xico, 2000-2002
Colo Colo, 2002-2003

Eredm�nyei
Chilei kupagy�ztes a Cobresal-lal, 1987.
Spanyol bajnok a Real Madrid-dal, 1994/95-�s szezon.
Spanyol g�lkir�ly a Real Madrid-dal, (28 g�l) 1994/95.
Spanyol szuperkupa-gy�ztes a Real Madrid-dal 1993/94-es ki�r�s.
Copa del Rey-gy�ztes a Real Madrid-dal az 1992/93-as sorozatban.
Copa Am�rica bronz�rmes Chil�vel, 1991.
UEFA-kupa gy�ztes az Inter-rel, 1998/99-es sorozat.
Olimpiai bronz�rmes a Sidney-i ny�ri olimpi�n, 2000.
Torneo de Verano-gy�ztes az Am�rica-val, 2002.